2010. január 30., szombat

V. rész

Ebben a fejezetben az egyik legjobb barátnőm adott segítséget Pusszy. Köszi a segítséget! Puszy szrtlk!

Ezt mind csak álmodtam? Folyton ezen járt az agyam.
-Szia Hilary. Hogy vagy?- kérdezte Edward.
-Köszi jól vagyok, de mégis mennyit aludtam?
-2 napot.
-Az meg, hogy lehet? Azt hittem csak pár óra hossza volt.
-Nem. De biztos szépet álmodtál.
-Az biztos.-néztem Edward-ra és küldtem felé egy hatalmas mosolyt. Láttam, hogy nem érti, hogy miért mosolyogtam rá, de végül is viszonozta egy gyönyörű mosollyal a mosolyom. Láttam, hogy először szegény zavarba jött.
-Bella mikor jön vissza?
-Nem tudom. Fogalmam sincs.
-Remélem hamarosan, mert már kezd egy kicsit hiányozni.
Hirtelen Edward ledermedt. Nem tudtam miért. Rosszat mondhattam? Megfordultam és láttam, hogy Bella ott állt az ajtóban, mellette egy idegen fiú. Bella odajött az ágyamhoz és megölelt.
-Sziasztok. Ő itt Jacob Black.
-Te mit keresel itt?-kérdezte Edward ridegen Jacobtól.
-Bellával összefutottam út közben és bekísértem ide Hilary-hez.-Hirtelen csend lett, majd megszólaltam:
-Szia Hilary Osment vagyok.-mutatkoztam be Jacob-nak és nyújtottam a kezem, hogy próbáljam a feszültséget és a csendet megtörni.
Bella odament Edward-hoz, hogy megcsókolja. Edward visszacsókolta, hogy Jacobot idegesítse. Úgymond kicsit féltékeny voltam, vagyis nagyon is, de Edward még mindig Bella pasija. Sajnos.:(
-Bella te, hogy kerültél ide.-kérdezte Edward megelőzve engem.
-Jöttem meglátogatni Hilaryt, miután hallottam, hogy mi történt vele, meg már amúgy is azon gondolkodtam, hogy vissza fogok jönni a héten.
-Nem is örültök?
-Dehogy is nem.-válaszoltunk egyszerre Edwarddal.
-Csak egy kicsit meglepődtem. És visszamész vagy most már itt maradsz?
-Itt maradok vigyázok majd rád.
-Köszi, de tudok vigyázni magamra.
-Akkor miért vagy itt?
-Ez csak egy véletlen baleset volt, de már ma mehetek is haza.-próbáltam nyugtatni Bellát, hogy ne akarjon minden lépésemről beszámolót kérni.
-Jacob gyere velem. Beszélni akarok veled.-Jacob elindult Edward után nagy mosollyal az arcán.
Miután Edward visszajött nagyon mérges volt.
-Szakítok veled Bella! Nem akarlak soha többé látni! Hogy lehetsz ennyire szemét? Én szerettelek, te meg csak kihasználtál?!-kiabált Edward Bellával. Majd egy szó nélkül rohant el.
Küldött egy üzenetet:
-Szia Hilary! Bocsi, hogy csak úgy ott hagytalak. Tudom, hogy megígértem, hogy hazaviszlek és be is tartom, de ha Bella ott van akkor én nem maradok ott. Majd felhívlak, ha itt vagyok érted és hazaviszlek.
-Bella mi volt ez?-néztem rá már megint ledermedve.
-Nem tudom. Fogalmam sincs.- válaszolta sírva.
-Próbáld meg felhívni.-tanácsoltam Bellának.
-Kinyomta.-megpróbálta felhívni újra és újra, de Edward egyszer sem vette fel.-Most hazamegyek.-megölelt és szomorúan hazament.
Körübelül tíz perc múlva megcsörrent a telefonom. Edward volt az.
-Szia Edward. Bella már nincs itt. Nyugodtan bejöhetsz.
-Akkor mindjárt ott vagyok.
Edward egy szempillantás alatt ott termett mellettem. Nem értettem, hogy hogy ért ide olyan gyorsan, de nem kérdezősködtem, mert láttam, hogy milyen szomorú.
-Nem tudod mikor mehetek haza?-kérdeztem Edwardot.
-Felhívom apát.-Edward felhívta Carliset.-Mindjárt mehetünk, csak behozza a zárójelentést.
-Apukád orvos?
-Igen. Carlise vizsgált meg téged is.
Carlise már jött is a zárójelentéssel.
-Vigyázz magadra Hilary.
-Vigyázni fogok.
-Edward mi történt veled?
-Semmi.-hazudta. Carlise látta rajta, hogy hazudik, de inkább nem kérdezősködött.
-Vigyázz Hilary-re.
-Eddig is ezt tettem.
Edwarddal elindultunk a kocsija felé. Kicsit nehézkesen ment még a járás begipszelt lábbal és mankóval. Edward türelmes volt, annak ellenére, hogy nem régen szakított Bellával. Hazafelé menet többször meg akartam kérdezni, hogy miért szakított Bellával. Nagy nehezen rászántam magam.
-Miért szakítottál Bellával?-kérdeztem félénken, de választ nem kaptam. Tudtam, ha nem válaszol, akkor inkább jobb, ha inkább nem zaklatom. Hazaértünk. Edward csak nézett maga elé. Kezdtem aggódni miatta. Edward hirtelen kiugrott az autóból.
-Tudni akarod miért szakítottam Bellával? Gyere el sétálni és elmondom.-megfogta a kezemet és elindultunk az erdő felé. Mikor már az erdőben egy tisztáshoz értünk megállt és elkezdett mesélni. Elmesélte, hogy Bella nem az anyja miatt utazott el, hanem azért, hogy az én tudtom nélkül Jacob-bal együtt lehessen.
-Ezt nem hiszem el! Bella hogy lehetett ilyen?!
-Te vagy az első akinek ezt elmondtam és nagyon hálás lennél, ha nem árulnád el ezt senkinek.
-Persze nem mondom el senkinek, de akkor is erre azért nem számítottam.
-Tudod az is fáj, hogy szakítottunk, de az jobban fáj, hogy le feküdt Jacobbal.-közelebb léptem Edward-hoz és megöleltem. Reménykedtem, hogy nem lök el magától. Nagy meglepetésemre még viszonozta is az ölelésem.
-Visszaindultunk, mert már otthon nagyon vártak a szüleim. Elköszöntem Edwardtól, s mikor beléptem az ajtón a szüleim már vártak.
-Sziasztok!
-Kicsim jól vagy?
-Hát persze. Nincs semmi bajom. Most felmegyek lepihenni.
Egy órával később arra ébredtem fel, hogy valaki csengetett.
-Csókolom Mrs. Osment.
-Szia Bella. Hilary szerintem még alszik.
-Anya fent vagyok.-kiabáltam le.
Bella elindult fel, de nem nagyon örültem neki, mert nagyot csalódtam benne. Hogy csalhatta meg Edwardot?
-Hogy vagy?-kérdezte Bella.
-Jól.
-Mi a baj?-kérdezte értetlenül Bella.
-Tudom miért szakított veled Edward. Hogy csalhattad meg? Nem gondoltam volna, hogy te ilyet teszel.
-Ezek szerint te Edward mellett állsz. Nem is érdekel a magyarázatom?
-Ezt eltaláltad.
-Azt hittem te vagy a legjobb barátnőm, de néha csalódnia kell az embernek.
-Ebben igazad van. A legjobb barátnőm voltál, csak máshogy gondolkozunk. Most légyszíves menj el, mert fáradt vagyok.- Bella elment, de ettől egy cseppet sem éreztem jobban magam, mivel épp most vesztem össze a legjobb barátnőmmel.
Másnap semmi kedvem sem volt menni suliba. Mikor kinéztem az ablakon láttam, hogy Edward épp akkor állt meg a házunk előtt. Vajon miért jöhetett?
-Csókolom, Hilary elindult már?-kérdezte Edward a gyönyörű mosolyával az arcán.
-Nem még nem. Szóljak neki?
-Jövök anya!
-Szia Edward. Mi szél fújt erre?
-Jöttem érted. Megígértem, hogy vigyázok rád, ezért ma én viszlek el a suliba. Indulhatunk?
-Igen persze, csak hozom a táskám.-Mikor beszálltam Edward autójába felnéztem és láttam, hogy Bella ott állt az ablakban és látja, hogy Edward visz a suliba.
A suliba Edward egész nap minden lépésemet figyelte, nehogy valami bajom essen. Már kicsit sok volt az aggódásból.

8 megjegyzés:

** Elena ** írta...

Jacob és Bella? Na erre nem számítottam. Igazán megleptél ezzel a fordulattal. Kíváncsian várom, mi lesz a folytatásban. Üdv. Elena :)

Chanel írta...

Hidd el én is kíváncsi vagyok a folytatásra. Puszy Chanel

Névtelen írta...

Ez tényleg érdekes..egy tuti lesznek itt még bonyodalmak:) Gyors legyen folytatás !! :):)
Pussz, Bogyoka

Chanel írta...

Igen biztos leszenek sőt, már a következő fejezetben is, de ennyit árulok el a folytatásról!
Puszy Chanel

kat írta...

Ez nagyon jó!!De hogy Bella és Jacob kapcsolatát megfogalmaztad..,utána arra gondoltam,hogy egyik jobb mint a másik,úgyhogy lennék a helyében:DTudod h mennyire telhetetlen vagyok!XDEgyk nagyon tetszett az egész,végre itt van a nagy bonyodalom!Nagyon tetszik!És várom a folytatást!!!psy

Chanel írta...

Köszi, de részben Pusszy-é az érdem, mert nagyon sok segítséget adott! Nagyon hálás vagyok neki! Puszy Chanel

A. írta...

Nem-nem
Tiéd az érdem mivel a te történeted:)
Én csak egy kicsit segítettem:)
És fogok is segíteni ha kell:)
Nagyon király lett:)
Ügyesen megoldottad:)
Várom a következő részt:)

Chanel írta...

De a tiéd is az érdem, mert ha nem segítessz, akkor biztos nem lenne fennt ez a rész. Am köszi!
Puszy Chanel